A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, kisbolygók, üstökösök. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel is bír.

Forrás: wikipédia

 A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap. A Merkúr a Földről nézve fényesnek látszik, magnitudója −2,0 és 5,5 között változik, azonban nehéz észlelni, mert a Földről Naptól mérhető legnagyobb szögtávolsága csak 28,3°. Reggel vagy este szürkületkor lehet megfigyelni. A bolygóról viszonylag keveset tudunk. A Merkúrt meglátogató két űreszköz közül az első a Mariner 10 volt, amely 1974-1975-ben a bolygó felszínének csupán 45%-át térképezte fel. A második a MESSENGER, mely további 30%-ot mutatott meg a 2008. január 14-én kezdődött repülése során. Ez az űreszköz 2009-ben még egyszer elhalad a bolygó mellett, majd 2011-ben bolygó körüli pályára áll, ekkor tanulmányozza, és feltérképezi az egész égitestet.

Forrás: wikipédia

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap. Nevét Venusról, a szerelem római istennőjéről kapta. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton, látszólagos fényessége -4,6 m. Maximális fényességnél nappal is megfigyelhető. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ezért nagyjából a Nappal egy irányban látható, legnagyobb kitérése 47,8° lehet, ezért vagy pár órával a Nap után nyugszik, vagy pár órával előtte kel. Ezért hívják Esthajnalcsillagnak.

Forrás: wikipédia

A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. Átmérő, tömeg és sűrűség tekintetében a Föld a Föld-típusú bolygókat tekintve a legnagyobb. 

Több millió faj, köztük az ember élőhelye is. A Föld a világegyetem egyetlen bolygója, melyről ismert, hogy életet hordoz. A bolygó 4,54 milliárd éve alakult ki, és felszínén egy milliárd év alatt az élet is megjelent. Azóta a bioszféra jelentősen megváltoztatta az atmoszférát, és más, abiotikus összetevőit, s így nyílt lehetőség az aerób organizmusok osztódásos szaporodására, s létrejött az ózonréteg mely a földi mágneses mezővel közösen megakadályozta az ártalmas kisugárzásokat, s így jöhetett létre élet a felszínen. A Föld fizikai összetétele, földtörténete és pályája lehetővé tette, hogy az élet napjainkig is fennmaradt. A világon létrejövő körülmények a várakozások szerint még mintegy 1,5 milliárd évig támogatják az élet jelenlétét, de ezt követően a Nap egyre erősödő fényerőssége el fogja tüntetni a bioszférát.

Forrás: wikipédia

A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a naprendszerben. A római hadistenről nevezték el, mivel a színe vérvörös. Két holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók.

A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik.Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán Ray Bradbury: Marsbéli krónikák című irodalmi műve. Amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik.

Forrás: wikipédia

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a naprendszerünkben. Főként hidrogén és hélium alkotta óriásbolygó. A többi óriásbolygót is gyakran Jupiter-típusú bolygónak nevezik.

Nevét Jupiterről, a római főistenről kapta. A bolygó csillagászatban és asztrológiában használt jele az istenség kezében hagyományosan megjelenő villámot jelképez.

Forrás: wikipédia

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűrendszere van. Szaturnuszról, a római istenről nevezték el. Jele az isten sarlójának stilizált képe . A Szaturnusz igen nagy arányban hidrogénből áll, az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amelynek a víznél kisebb a sűrűsége: egy képzeletbeli kísérletben „úszna a vízen”.

Forrás: wikipédia

Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója. Óriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű.

1781. március 13-án pillantotta meg először az angol Sir William Herschel. Bár Herschel eleinte nem volt tisztában vele, hogy a Naprendszer egy új tagját fedezte fel, annyit tudott, hogy az új égitest nem csillag.

Nem tartott sokáig, mire a csillagászok felismerték e felfedezés jelentőségét. Sir William eredetileg támogatójáról, III. György angol uralkodóról nevezte el a bolygót, a Georgium Sidus név azonban nem talált lelkes fogadtatásra a világ többi részén. Johann Bode német csillagász javasolta az Uránusz elnevezést a csillagászat görög múzsája, Uránia tiszteletére.

Forrás: wikipédia

A Neptunusz a nyolcadik bolygó a Naptól, és a legkülső óriásbolygó a naprendszerünkben. A negyedik legnagyobb átmérőjű, és a harmadik legnagyobb tömegű, de a legkisebb óriásbolygó. A Plútó elnyúlt pályája miatt néha a Neptunusz a legtávolabbi bolygó a Naptól, mert a Plútó mögé kerülhet. Színe miatt Neptunusról, a tengerek római istenéről nevezték el. Jele az isten háromágú szigonyát jelképezi . Holdjai közül a két ismertebb a Nereida és a Triton. Sok milliárd évvel ezelőtt egy ütközés során majdnem megsemmisült a bolygó.

Forrás: wikipédia

A Plútó (a kisbolygó-elnevezési konvencióknak megfelelően 134340 Plútó) plutoida törpebolygó, amelyet 2006. augusztus 24-éig a Naprendszer kilencedik, legkisebb bolygójaként tartottak számon. A Föld holdjánál kisebb, magas hőmérsékleten összetömörült anyagokból álló, metángáz légkörű törpebolygó. ma pedig (az Erisz után) a második legnagyobb törpebolygónak számít.

Forrás: wikipédia